Ahogy azt már régen megszokhattuk, semmi sem új keletű. A parfüm meg még annál is régibb. Szinte egyidős a civilizációval. Roppant leleményes elődeink ugyanis rájöttek, hogy egy kis hő hatására bizonyos gyanták és balzsamok intenzív illatot bocsájtanak ki. Ezután már tudatosan főzőcskéztek - innen ered egyébként a parfüm szó is: "per fumum", azaz füst által. Legelső parfümnek a tömjént tekintjük, melynek funkciója nem sokban tért el mai felhasználási módjától. Ha ugrunk egy kicsit, láthatjuk, hogy az ókori Egyiptom hölgyei is örömest kenegették magukat mindenféle illatos olajjal és kencével. Kedvencük a fahéj, mandulaolaj és méz keveréke volt. Ekkorra datálható egyébként az első komolyabb kevert parfüm is, melyet több mint 60 aromából mixeltek.

Jó pár illatos évvel később a parfüm hódító hadjáratra indult, köszönhetően az araboknak. A kis üvegcsékben árult illatos vizek ugyanis egy szempillantás alatt elnyerték a gazdag családok szívét, kegyét és orrát az egész iszlám világban. Hogyan kerítette hatalmába Európát is az illatfelhő? Nagyon egyszerűen. 1189-ben Szaladin szultán szerényen egy hordócska pézsmát küldött ajándékba a kelet-római császárnak, és tessék, a parfüm ezzel már le is igázta az akkor még nem olyan vén kontinenst, majd csöndben az egész világot. 

1792-őt írunk. Egy fiatal kereskedő "csodatévő víz" receptet kap nászajándékba egy szerzetestől, és láss csodát! Pár csepp a csodafolyadékból egy kis vízbe, és annyi a fejfájásnak, a nyűgösködésnek és az az illat! Említettem, hol vagyunk? Kölnben. Így született meg az első Eau de Cologne.

Érdekel a teljes cikk? Itt megtekintheted: http://www.life.hu/szepulj/20111123-a-tortenelem-illata-az-illat-tortenelme.html